Február 2. – A sünik világnapja
Február 2-án tartják a sünik világnapját. Az ünnep az Amerikai Egyesült Államokból ered, ahol eredetileg ez a nap a mormoták ünnepe volt.
A sünök is jelentős szerep töltenek be a természetben, hiszen táplálékuk jelentős részét elsősorban rovarok teszik ki.
Tudtad? A sünnek kiváló a szaglása. A táplálék felderítésekor leginkább erre és hallására hagyatkozik, mert látása gyenge.
Itt olvashattok bővebben a sünökről:
Február 1. – A Tisza élővilágának emléknapja
Február 1-jén tartjuk a Tisza élővilágának emléknapját. Az emléknap kijelölése egy ökológiai katasztrófa okán történt. 2000. januárjának végén Romániában egy bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt. Ennek következtében a Tiszába cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül. A szennyezés február első két hetének végére vonult le a Tiszán, és hatalmas környezeti pusztítással távozott. Erre emlékezvén az Országgyűlés február 1-jét nevezte ki a Tisza élővilágának emléknapjaként.
Mit is érdemes tudni a Tiszáról?
Petőfi Sándor: A Tisza
(részlet)
Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.
Síma tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.
Január 21. – A mókusok világnapja
Január 21-én ünneplik a mókusok világnapját. A mókus egy fán élő, lompos farkú, hegyes fogú rágcsáló.
Tudtad? A mókusok nagyon gyors állatok, sebességük akár elérheti a 30 km/h-t. Ha veszélyt éreznek, két lábra állnak és figyelnek. A farkuk nem csak díszes, de egyensúlyozásra használják, ugrás közben ezzel irányítják magukat.
A gekkók kis- és középméretű, emberre ártalmatlan gyíkok, meleg-mérsékelt övezeti és a trópusi éghajlatú területeken élek. Feltehetően még mindig vannak felfedezésre váró fajok, de már ma is több mint 2000 ismert fajt különböztetünk meg. Az élőhelyük pusztulása miatt sajnos a legtöbb faj veszélyeztetett.
A gekkófélék hossza fajtól függ, a 3,5 centiméteres gekkótól kezdve akár 40 centiméteres példánnyal is találkozhatunk. A bőrüket vékony, apró pikkelyek borítják, melyek rendszerint szürkék vagy barnák, de számos különböző színben és mintában pompázhatnak. Sőt, egyes fajok akár változtatni is tudják a színüket a sikeres elrejtőzés és az udvarlás érdekében.
Talán láttál már gekkót a terrárium függőleges üvegén mászni. Ezt a látványos mutatványt bőrlebenyes ujjai és az azon található tapadólemezkék teszik lehetővé. Ezek segítségével a legapróbb egyenetlenségbe is képesek belekapaszkodni. Érdekes tulajdonságuk még, hogy többségük képes ledobni a farkát, ha veszélyben van. Ennek a helyén később egy új, rövidebb farok nő ki.
Legtöbbjük éjszakai életet él, de nappali fajok is vannak. Sok gekkó képes valamilyen hangot produkálni, melynek segítségével a területét védi vagy a társait hívogatja. A gekkók táplálékai lehetnek rovarok, egerek, madarak, gyíkok és gyümölcsök a fajtól és a mérettől függően.
A gekkófélék között találunk tojásrakókat és elevenszülőket is. A tojásrakók rendszerint 2 tojást raknak, ami után 6-10 hét, de akár fél év is szükséges a kifejlődéshez.
Tudtad? A szemhéjas gekkó kivételével gekkóknak nincs szemhéjuk, így ők a nyelvükkel tisztítják a szemüket.
Ebben a rovatunkban a felelős állattartás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha állatot szeretnénk magunkhoz fogadni, fel kell tennünk a kérdést, hogy meg tudunk-e adni neki mindent, ami a teljes és boldog élethez szükséges.
Ha meghoztuk a komoly döntést, a következő lépésben arról kell határoznunk, hogy honnan hozzuk el a leendő kedvencünket. Több választási lehetőségünk is van: vásárolhatunk tenyésztőtől, vagy örökbe is fogadhatunk egy nehéz sorsú állatot.
Tenyésztő:
– Nézzünk utána alaposan, hogy a tenyésztő megbízható-e, és rendelkezik-e megfelelő engedélyekkel (FELIR szám, hatósági engedély, kennelnév stb.);
– Mindenképpen keressük fel személyesen a tenyésztőt, illetve azt a környezetet, ahol a kisállatot nevelik;
– Érdeklődjünk a felmenők egészségi állapotáról, szűréseikről;
– A tenyésztő felelőssége, hogy a kiskutya vagy kiscica megkapja a szükséges első oltásokat, a mikrochipet és a féregtelenítést. Ezeket az adatokat az állategészségügyi kiskönyvbe is kötelező bejegyezni. A tulajdonosváltásnál már a mikrochip megléte is kötelező.
– Tájékozódjunk arról is, hogy mivel etetik a kisállatot, és csak fokozatosan szoktassuk hozzá az esetleges új táphoz;
8 hetes kor előtt TILOS elhozni a kiskutyát vagy kiscicát!
– Ha fentiekről mind meggyőződtél, biztos lehetsz abban, hogy egy tenyésztőt választottál, nem pedig egy szaporítót.
Örökbefogadás:
Az örökbefogadás nemes lehetőség arra, hogy állatot vállaljunk. Országszerte nagyon sok kutya és macska él menhelyen és gyepmesteri telepen, akiknek új esélyt adhatunk azzal, ha valódi otthont nyújtunk nekik. Ha az örökbefogadás mellett döntünk, szintén érdemes felkeresni a menhelyet, hogy megismerjük a körülményeket és az állatokat. Számítsuk arra, hogy sok különböző fajtájú, korú és nemű állattal ismerkedünk majd meg. Biztosan lesz olyan, aki elvarázsolja a szívünket.
Tájékozódjunk az örökbefogadás menetéről, valamint arról, hogy a leendő gazdának milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A következő kérdéseket tegyük fel látogatásunk alatt:
– Mit tudnak az állat előző körülményeiről, és miért került a menhelyre?
– Mióta él a menhelyen?
– Milyen az állat természete? Vannak egészségügyi vagy viselkedési problémái? Lehet-e más állatokkal együtt tartani?
– Milyen család és otthon lenne számára ideális? Gyerekekkel megtalálja-e a közös hangot? Mekkora a mozgásigénye?
– Átesett-e már az ivartalanításon az állat? Ha még nem, a műtét költségét nekünk kell állnunk? Voltak-e ezelőtt kölykei?
– Milyen oltásai vannak az állatnak?
– Kell-e speciális diétát követnie? Allergiás valamire?
– Ha kutyát szeretnénk örökbe fogadni, kérdezzünk rá, hogy már szobatiszta-e.
– Kérnek-e anyagi támogatást, vagy van-e örökbefogadási díj?
Mit ehet a kiskutyám?
Amikor kiskutyát fogadunk magunkhoz, sokszor tanácstalanok vagyunk, hogy mivel is etessünk az új családtagot. Egészsége megőrzése és normál fejlődésének elősegítése érdekében nem adhatunk neki akármit. Nagyon fontos pontosan tudnunk, hogy mit ehet a kiskutya, és mit nem.
Mivel és mikor etessem a kölyköt?
Mielőtt magunkhoz vesszük a kölyköt, kérdezzük meg a tenyésztőt vagy menhelyet, hogy Ők mivel etetik. Fontos, hogy ha tápot szeretnénk változtatni, fokozatosan vezessük be az új eledelt, 7-10 nap alatt. A tápváltást csak pár nappal azután kezdjük el, hogy a kiskutya megérkezett, hogy legyen ideje megszokni az új környezetet. Ekkor már nyugodtabb a kölyök, és kialakul egy kisebb rutin. Ahogy növekszik majd, megváltozik az étvágya és a szokásai is. A kutya biztonságérzetének kialakulását azzal is elősegíthetjük, ha kialakítunk és követünk egy rutint.
Ha a kiskutyánkat száraztáppal etetjük, valószínűleg többet is fog inni. Nagyon fontos, hogy mindig legyen előtte friss víz, amihez folyamatosan hozzá tud férni.
Hányszor etessem a kölyköt?
Javasoljuk, hogy négy hónapos koráig többször kevesebbet adjunk a kölyöknek – az ideális, ha naponta háromszor etetjükl hat hónapos korukig, és hat hónapos kortól kétszeri etetés is elegendő. A kétszeri etetést meg is tarthatjuk, de lecsökkenthetjük napi egyre 12-15 hónapos kor után. Ha mindig ugyanakkor kapják az ételt akkor könnyebb kialakítani a rutint.
Hol etessem a kölyköt?
Keressünk egy csendes helyet a házban, ahol a kutya nyugodtan tud egyedül enni. Evés közben ne zavarjuk, és ilyenkor tartsuk távol tőlük a gyerekeket, és ha vannak, a többi állatot is.
Néhány példa arra, hogy mit NE egyen a kutya:
– Csokoládé
– Hagyma és fokhagyma
– Édesítők pl. Xylitol
– Kisebb főtt csont
Tudtad? A tehéntej a kölyköknek emésztési problémát okozhat.
Ha kismacska csöppen az életünkbe – főleg, ha ő az első – nehéz kérdés lehet, hogy mivel etessük, és hogyan gondoskodjunk róla. Mai posztunkban ebben szeretnénk segíteni. Megtudhatjátok, mivel kell etetni a cicát, hogy egészségesen fejlődjön, és azt is elmondjuk, hogy milyen ételeket kell kerülni, illetve melyek azok, amik akár veszélyesek is lehetnek számukra.
A kiscicát 8 és 12 hetes kor között lehet az anyjától elválasztani és magunkhoz fogadni. Innentől a mi felelősségünk az etetése és a róla való gondoskodás.
Mivel etette a kiscicát a tenyésztő vagy menhely?
Kérdezzük meg, hogy a cica milyen tápot kapott az előző otthonában. Ha ezt szeretnénk lecserélni, fontos, hogy csak fokozatosan tegyük meg. A kifejezetten kölyökmacskáknak készült tápban megtalálhatók a számára szükséges tápanyagok. Ha kérdésünk merül fel ezzel kapcsolatban, forduljunk bátran az állatorvoshoz.
Száraz vagy nedves táppal etessem a kiscicát?
A cicák bizony sokszor válogatósak, és mindegyiknek más az ízlése. Ha száraztápot adunk a kiscicának, figyeljünk arra, hogy mindig legyen előtte friss víz. A nedvestáp víztartalma sokkal magassabb, de persze ekkor is figyeljünk oda arra, hogy a cica eleget igyon.
Hányszor etessem a cicámat naponta?
Naponta négyszer etessük a kiscicát, de arra ügyeljünk, hogy ne etessük túl.
Ha úgy döntünk, hogy húst vagy csontot szeretnénk a kiscicának adni, nagyon fontos, hogy az friss legyen. Ügyeljünk arra is, hogy a csont ne legyen szilánkos! Ha nem friss a hús, a kiscica súlyosan megbetegedhet tőle. A szilánkos/csöves csont pedig életveszélyes is lehet, mivel megakadhat a torokban vagy gyomorban, és át is szúrhatja azt. Fontos kiemelni, hogy hőkezelés nélküli húst ne adjunk, minimum 24 órás fagyasztást követően etessünk, ha a BARF-ban hiszünk. Sertéshús csak főzés után adható az Aujeszky-betegség veszélye miatt.
SOHA ne adjunk cicáknak kutyatápot. Nem véletlenül gyártanak különböző tápokat a két fajnak. A macskáknak szánt tápok tartalmazzák a taurin nevű fehérjét, ami a kutyatápban nem található meg.
Továbbá SOHA NE adjunk a cicának hagymát, fokhagymát, xylitolt tartalmazó ételt, csokoládét stb. Többek között ezek is mérgezők a macskák számára.
Január 20-a a pingvin-tudatosság napja, ami nem összekeverendő a pingvinek világnapjával. A mai nap elsősorban erkölcsi ünnep, amely a pingvinek életét állítja példaképül az emberek elé.
De mit is jelent ez?
A pingvineket folyamatosan fenyegeti az éghajlatváltozás, mégis minden akadály ellenére összetartanak, nem engedik, hogy külső erő megbontsa egységüket. Ez a viselkedés példaértékű lehet az emberek számára is. Azok, akik a mai napot ünneplik, fekete nadrágot és fehér inget hordanak, piros nyakkendővel.
A pingvinek családjába 18 faj tartozik. A klímaváltozás miatt 9 pingvinfajta ma már veszélyeztetett fajnak minősül. Ezek a császárpingvin, koronás pingvin, szélescsőrű pingvin, galápagosi pingvin, Humboldt-pingvin, bóbitás pingvin, royal pingvin, horgascsőrű pingvin és a sárgaszemű pingvin. Az egyedszámok csökkenésének hátterében a jégtáblák olvadása áll, amit a globális felmelegedés okoz. Élőhelyük ugyanis szinte kizárólag a Föld déli féltekéje, például Új-Zéland, Antarktisz vagy Namíbia.