Aktuális

VÍZ VILÁGNAPJA A SZIGLIGETI ÓVODÁBAN

Az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet a víz nélkülözhetetlen szerepére, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lényegességére. A Víz Világnapját minden év március 22-én ünnepeljük világszerte.

Víz nélkül az élet elképzelhetetlen lenne, ezért ez az elem a Föld egyik legértékesebb természeti kincse. Mindenkinek joga van hozzáférni a tiszta ivóvízhez, mégis, a világ több pontján emberek milliói szenvednek vízhiánytól, vagy kényszerülnek arra, hogy szennyezett vizet fogyasszanak. A március 22-ei Víz Világnapja emlékeztet arra, hogy a víz pótolhatatlan és véges erőforrás, amit nagy becsben kell tartanunk.

Víz Világnapja
A Víz Világnapja minden évben egy fontos témára fókuszál, idén a gleccserek megóvására hívja fel a figyelmet
FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Minden évben egy fontos üzenet

Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. A folyamat részeként ezért minden évben más-más téma köré szerveződik a világnap, ami egyúttal segít rávilágítani a vízhez kapcsolódó aktuális kihívásokra. Az elmúlt években olyan témák kerültek előtérbe, mint a klímaváltozás hatásainak enyhítése (2023) vagy a talajvízkészletek védelmének fontossága (2022), a gleccserek megőrzése (2025), idén pedig a “víz és egyenlőség” a központi téma.

A saját felelősségünk

Mi magunk is részt vállalhatunk a környezetünk védelmében, a Víz Világnapja nemcsak a nagyvállalatok felelősségére világít rá, hanem a hétköznapokban véghez vihető apró tettekre is. Ennek szellemében a következőkre figyelhetünk.

  • Takarékoskodjunk a vízzel otthon és munkahelyen is!
  • Csökkentsük a környezetszennyezést a vegyi anyagok természetbe juttatásának elkerülésével!
  • Ha tehetjük, támogassuk a fenntartható vízgazdálkodást szorgalmazó kezdeményezéseket.
  • Mások figyelmét is hívjuk fel mindezek jelentőségére!

Március 3. – A vadon élő állatok világnapja

Március 3. – A vadon élő állatok világnapja

Az ENSZ kilenc éve nyilvánította március 3. Napját a vadon élő állatok világnapjának. Ezen a napon ünnepeljük, hogy a Földünk vadon élő növény- és állatvilága milyen sokszínű, illetve, hogy milyen gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értéket képvisel.

A világnap eredete az 1973. március 3-án aláírt Washingtoni Egyezményhez köthető (CITES), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza.

Magyarország 1985-ben csatlakozott az aláíró országok közé, melynek jelenleg 183 ország a tagja.

Beszéljünk egy kicsit hazánk természeti értékeiről!

Magyarország természeti értékekben igen gazdag, melyet az bizonyít, hogy hazánk területének több mint 22%-a áll európai vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt. Magyarországon körülbelül 2200 magasabb rendű növény- és közel 42 ezer állatfaj található meg, amelyek közül 1901 faj védett és további 273 faj fokozottan védett.

Forrás: https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/hirek/marcius-3-a-a-vadvilag-vilagnapja

Február 2. – A sünik világnapja

Február 2. – A sünik világnapja

Február 2-án tartják a sünik világnapját. Az ünnep az Amerikai Egyesült Államokból ered, ahol eredetileg ez a nap a mormoták ünnepe volt.

A sünök is jelentős szerep töltenek be a természetben, hiszen táplálékuk jelentős részét elsősorban rovarok teszik ki.

Tudtad? A sünnek kiváló a szaglása. A táplálék felderítésekor leginkább erre és hallására hagyatkozik, mert látása gyenge.

Itt olvashattok bővebben a sünökről:

https://allatvedelemgyerekeknek.hu/bejegyzesek/ismeretterjeszto/ismerd-meg-az-allatokat/a-sun-ismerd-meg-az-allatokat/

Február 1. – A Tisza élővilágának emléknapja

Február 1. – A Tisza élővilágának emléknapja

Február 1-jén tartjuk a Tisza élővilágának emléknapját. Az emléknap kijelölése egy ökológiai katasztrófa okán történt. 2000. januárjának végén Romániában egy bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt. Ennek következtében a Tiszába cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül. A szennyezés február első két hetének végére vonult le a Tiszán, és hatalmas környezeti pusztítással távozott. Erre emlékezvén az Országgyűlés február 1-jét nevezte ki a Tisza élővilágának emléknapjaként.

Mit is érdemes tudni a Tiszáról?

  • Magyarország második legnagyobb folyója.
  • Összesen öt ország területén halad keresztül: Románián, Ukrajnán, Szlovákián, Szerbián és Magyarországon.
  • Vízgyűjtő területe 157.000 km2.
  • Hossza 962 km.
  • Néhány mellékfolyója: Szamos, Kraszna, Zagyva, Maros, Bodrog, Sajó, Túr.
  • Az egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás.
  • Legnagyobb mesterséges tava, a Tisza-tó.

 

Petőfi Sándor: A Tisza

(részlet)

Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál

Ott, hol a kis Túr siet beléje,

Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden

Ballagott le parttalan medrében,

Nem akarta, hogy a nap sugára

Megbotoljék habjai fodrába’.

Síma tükrén a piros sugárok

(Mint megannyi tündér) táncot jártak,

Szinte hallott lépteik csengése,

Mint parányi sarkantyúk pengése.

Január 21. – A mókusok világnapja

Január 21. – A mókusok világnapja

Január 21-én ünneplik a mókusok világnapját. A mókus egy fán élő, lompos farkú, hegyes fogú rágcsáló.

Tudtad? A mókusok nagyon gyors állatok, sebességük akár elérheti a 30 km/h-t. Ha veszélyt éreznek, két lábra állnak és figyelnek. A farkuk nem csak díszes, de egyensúlyozásra használják, ugrás közben ezzel irányítják magukat.

ISMERJÜK MEG ÓVODÁNK LAKÓIT

A gekkó – Ismerd meg az állatokat!

A gekkók kis- és középméretű, emberre ártalmatlan gyíkok, meleg-mérsékelt övezeti és a trópusi éghajlatú területeken élek. Feltehetően még mindig vannak felfedezésre váró fajok, de már ma is több mint 2000 ismert fajt különböztetünk meg. Az élőhelyük pusztulása miatt sajnos a legtöbb faj veszélyeztetett.

A gekkófélék hossza fajtól függ, a 3,5 centiméteres gekkótól kezdve akár 40 centiméteres példánnyal is találkozhatunk. A bőrüket vékony, apró pikkelyek borítják, melyek rendszerint szürkék vagy barnák, de számos különböző színben és mintában pompázhatnak. Sőt, egyes fajok akár változtatni is tudják a színüket a sikeres elrejtőzés és az udvarlás érdekében.

Talán láttál már gekkót a terrárium függőleges üvegén mászni. Ezt a látványos mutatványt bőrlebenyes ujjai és az azon található tapadólemezkék teszik lehetővé. Ezek segítségével a legapróbb egyenetlenségbe is képesek belekapaszkodni. Érdekes tulajdonságuk még, hogy többségük képes ledobni a farkát, ha veszélyben van. Ennek a helyén később egy új, rövidebb farok nő ki.

Legtöbbjük éjszakai életet él, de nappali fajok is vannak. Sok gekkó képes valamilyen hangot produkálni, melynek segítségével a területét védi vagy a társait hívogatja. A gekkók táplálékai lehetnek rovarok, egerek, madarak, gyíkok és gyümölcsök a fajtól és a mérettől függően.

A gekkófélék között találunk tojásrakókat és elevenszülőket is. A tojásrakók rendszerint 2 tojást raknak, ami után 6-10 hét, de akár fél év is szükséges a kifejlődéshez.

Tudtad? A szemhéjas gekkó kivételével gekkóknak nincs szemhéjuk, így ők a nyelvükkel tisztítják a szemüket.